Na újra itt vagyok, hogy beszámoljak róla mi is történt az elmúlt napokban.:) Először is hétfőn családdal 1 napra leutaztunk Hévízre. Jó volt végre egy napot nem otthon gubbasztva tölteni, bár az oda -és a visszaút is elég hosszúnak bizonyult, de azért megérte. És ezenkívül azt is megtudtam, hogy Gábor (a srác akivel a gyulai nyaraláson összejöttem) az egyik haverjával lejön 1 napra Pestre. Hát szerintem el tudjtátok képzelni milyen hatással volt rám ez a hír, főleg hogy egy hónapja nem láttam.:D

De ez az öröm sajnos nem tarthatott sokáig, ugyanis szerdán kaptam myvipen egy üzenetet amiben megírta hogy mégsem engedik el... És ez is megerősített abban, amit már akkor tudtam, amikor hazajöttem a nyaralásról: szép volt, jó volt, 5 nap volt és 228 km-ről lehetetlenség tartani a kapcsolatot. Magyarán nem indult valami túl jól a nap.:( Ezek után pedig eldöntöttem, hogy semmi értelme nem lenne itthon ülni és magamban őrlődni, ezért inkább felhívtam valakit, aki bármikor fel tud vídítani: Ritát. Ezután fogtam magam, lebuszoztam Gyálra és nem csalódtam: nagyon jól elvoltunk. Semmi extra, csak egy szimplán jó délután.:)

Na és azt is hozzá kell tennem, hogy ezen a héten elkezdtem ismerkedni pár jövőbeli osztálytársammal (ezen kívül kettőt már ismerek személyesen is), akik szerencsére igen jófejnek bizonyultak, legalábbis az msn-es hülyülések alapján.:D Na azért annyit megérdemelnek, hogy megemlítsem őket név szerint: Petra, Anett és Viki. Érdemes megjegyezni a nevüket, hiszen a későbbiekben még valószínűleg sokat fogtok olvasni róluk (ez azoknak szól akik olvasgatják néha a blogomat és nem csak véletlen keveredtek ide:D).

Azt hiszem ennyi elég is volt, ha többet akarsz tudni akkor cseszted.:) Na jó azért ez nem teljesen igaz, hiszen pár nap múlva újra jelentkezem. De ha mégsem, akkor érdemes levonni a következtetést: lusta vagyok.

Szóval csáóóóóó!:))))

Nah idáig is eljutottam. Igazából sosem éreztem égető szükségét életem közkinccsé tételének, de most hogy ennyire nincs semmi dolgom, egész jó elfoglaltságnak ígérkezik ez a blogolás. De azért ne várjatok szíveket megdobogtató izgalmakat és nagy fordulatokat, ugyanis ezt az egész írogatósdit unaloműzésnek használom.:D

Szóval hol is kezdjem? Talán ott hogy tegnap beteg voltam és azt hittem ma is olyan nyomott leszek mint az előző 24 órámban. De szerencsére tévedtem. Persze volt egy kis köhögés, de azért nem kell temetni. Bár ez rányomta a bélyegét az egész napomra, ugyanis még reggel közölték velem hogy a konditeremnek lőttek a betegeskedésem miatt. Pedig kellett volna az a step meg egy kis erősítés, van mit ledolgozni.:D

De mivel ez kiderült, ezért kénytelen voltam más elfoglaltságot találni magamnak, és a megoldás kézenfekvő volt: Guitar Hero. És igen, örömmel jelentem be, hogy a World Tour-t végigtoltam mediumon!:D A rózsákat az öltözőmbe kérném!:)

Na de ezzel nem állt meg az élet, ígyhát nagynénémmel eldöntöttük, hogy muszáj némi nassolnivaló után néznünk,ígyhát elkocsikáztunk a Lurdy közelében lévő édességboltig, ahol nagy kiszerelésben és némileg olcsóbban kaphatunk édességet mint máshol. De azért ne várjatok nagy csodát és tündérmesét habbal, hiszen válság van.:) Szóval gondoltuk jól megszedjük magunkat, de a helyszínen kiderült hogy az a kurva bolt az érkezésünk előtt 10 perccel bezárt. Magyarán hoztuk a formánkat.:P

És nem volt elég ez a trauma egy napra, este még a Barátok Közt is elmaradt.:P Az RTL büntit kapott, ugyanis rosszul viselkedtek. Enyje benyje! Ez pedig abban nyilvánult meg, hogy számukra lőttek a főműsoridőnek. Miután pár knnycseppet ejtettem miattuk rögtön lehuppantam a gép elé hogy lenyugtassam magam egy kis muzsikával, ebben pedig legújabb kedvencem a Breaking Benjamin volt segítségemre. Íme egy kis ízelítő:

Nah ennyi voltam mára, de aztán tessék olvasgatni a rólam menüpontot, hiszen találtok ott pár ínyencséget rólam és a haverockról is.:)

Béke!:)